Hétfőn újabb hidegfront vonult át hazánk területén, mely mögött feltámadt, viharossá fokozódott a szél.
Budapest János-hegy ismételten átvette a vezető szerepet, hisz 29,2 m/s-os (105,1 km/h) szélerősséget mért. Ezzel nemcsak fővárosi, hanem országos rekordot is produkált, egyrészt megdöntve a 2008-ban Kab-hegyen regisztrált 28,8 m/s-os (103,7 km/h) értéket. Másrészt, az eddigi fővárosi rekordot is felülmúlta, melyet 1985 óta Budapest Örsöd egykori állomásunk tartott, ahol 27 m/s-ot (97,2 km/h) mértünk.

A tegnapi napon, Európa északi térségében elhelyezkedő viharciklonhoz kapcsolódó hidegfront átvonult az országon, melynek köszönhetően hazánkban is változatos, eseménydús időjárásban lehetett részünk. Szinte az egész ország területén viharossá fokozódott a szél, sőt Budapest János-hegyen orkán erejű, 35,4 m/s-os (127,4 km/h) széllökés is előfordult. Ezzel az 1979-ben Budapest Örsöd állomáson mért 31 m/s (112 km/h) erősségű szélrekord dőlt meg. 

2022. január 28-án a hazánkon átvonuló hidegfornt hatására többfelé megerősödött a szél. Budapest János-hegy állomásunkon 29,2 m/s (105,1 km/h) széllökést mértünk, mellyel megdölt a maximális napi széllökés fővárosi rekordja. A korábbi rekord 23,1 m/s (83,2 km/h) volt, melyet 1985-ben Budapest Örsöd állomásunkon regisztráltunk.

180 éve, 1842. január 20-án született Konkoly-Thege Miklós a Meteorológiai és Földdelejességi Intézet ötödik igazgatója. A meteorológiával jó barátja, Schenzl Guidó által került közelebbi kapcsolatba. A Schenzl halála után háttérbe szoruló meteorológiai kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben a kiváló és állhatatos szervezőként ismert Konkoly kinevezésével kívánta fellendíteni. Sikerült. Igazgatósága alatt a Meteorológiai Intézet jelentős fejlődésen ment keresztül, nem túlzás azt állítani, hogy világszínvonalúvá fejlesztette azt.

Dési Frigyes 1950-től volt az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója (1953-ig alezredesi rangban, mint az OMI parancsnoka), majd 1970-től az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Nevéhez fűződik az Aerológiai Obszervatórium, a későbbi KLFI létrehozása Budapest Pestszentlőrincen, 1955-ben. Kutató bázisokat alakított ki, Martonvásáron, Kecskeméten (Agrometeorológiai Obszervatórium) és Siófokon (Viharjelző Obszervatórium). Az Intézetből Szolgálat lett, szervezett központi hivatallal és három intézettel, 1970-ben. Főbb kutatási területei a légkör egyensúlyi feltételeinek értelmezése, különös tekintettel a zivatarok előrejelzésére. Mindezek mellett az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára (1953-1974), a Magyar Meteorológiai Társaságnak 1955-1959. és 1964-1973. között elnöke volt.

Az előző napokhoz hasonlóan január 5-én is enyhe, tavaszias időjárás volt. Több napi hőmérsékleti rekord is született.  Sellyén 18,2 fokot mértünk, mely új országos legmagasabb napi maximum-hőmérsékleti rekord. A korábbi rekord 16,3 fok, melyet 2014-ben, Kaposváron mértünk. Budapest Lágymányoson csak 7,1 fokig hűlt le a levegő, így megdőlt a fővárosi legmagasabb napi minimum-hőmérsékleti rekord. A korábbi rekord 6,1 fok volt melyet Budapest belterületen, 2005-ben mértünk.

Az idei évben eddig nem telt el nap új hőmérsékleti rekord nélkül. Az enyhe, tavaszias időjárás január 4-én új országos napi maximum-hőmérsékleti csúcsot hozott. Drávaszabolcson 15,7 fokot mértünk, ez felülmúlta az Ásotthalom állomáson 1949-ben mért 15,6 fokos csúcsértéket.

Hazánk térségét hidegfront érte el, melynek hatására a nyugatias szél megerősödött, helyenként viharossá fokozódott. Ennek köszönhetően a levegő jobban át tudott keveredni, ezért a hőmérsékletek emelkedésnek indultak. Így nemcsak a fővárosban dőlt meg az eddigi napi melegrekord, hanem országos szinten a napi legmagasabb minimum-hőmérséklet is. A fővárosban Budapest Lágymányoson 14,6 fokot mértünk és ezzel Budapest Krisztinaváros mérőállomáson 1992-ben feljegyzett 12,5 fok dőlt meg. Emellett Pécs Árpádtetőn a hőmérséklet mindössze 7,8 fokig csökkent, mely felülmúlta az 1936-ban Kaposváron regisztrált 7,0 fokos napi legmagasabb minimum-hőmérsékleti értéket. 

Január 2-án is a szokatlanul enyhe, az ország nagy részén szinte kora tavaszias időé volt a főszerep. Így volt ez Budapesten is, ahol ismét megdőlt a napi legmagasabb hőmérséklet rekordja. Budapest Lágymányoson ugyanis 13,5 fokig emelkedett a hőmérséklet a legmelegebb órákban. A „stafétabotot” Budapest Országút adta át, amely 1984 óta tartotta az erre a napra vonatkozó maximum-hőmérsékleti rekordot, 12,8 fokkal.

Nemcsak az óév búcsúzott melegrekorddal, hanem az újév is ezzel köszöntött bennünket. Ahogy december 31-én, úgy január 1-jén is megdőlt egy országos, s egyben a fővárosi napi melegrekord is. Főnyeden 17,5 fokot mértünk, mellyel új országos napi legmagasabb maximum-hőmérsékleti rekord született. Ezelőtt Sopronban regisztrálták a legmagasabb maximum-hőmérsékletet, 15,3 fokot még 1921-ben. Az országos rekord mellett a fővárosi melegrekord sem maradt el, melyet Budapest Lágymányos állomásunk mért, egészen pontosan 14,4 fokot. Ez az érték felülmúlta a szintén 1921-ben feljegyzett 13,0 fokot, melyet Budapest Gellérthegyen mértek. Tetőzvén a helyzetet, a maximum-hőmérséklet megdőlése mellett, országos napi legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord is született. Tésen 8,6 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, mellyel az 1921-ben, Budapest Gellérthegyen mért 8,0 fok dőlt meg.