Genf, 2013. július 3. – A világban tapasztalt éghajlati szélsőségek példátlan hatásúak voltak a 2001-2010-es évtizedben, mely a modern mérések 1850-es kezdete óta a legmelegebb volt. Ezzel az évtizeddel folytatódott a globális felmelegedés korszaka.

Éppen ma 100 éve, 1913. július 10-én mérték a kaliforniai Death Valleyben az eddigi legmagasabb hőmérsékletet a világon. A tavaly abszolút hőségrekorddá nyilvánított érték 56.7°C (134°F).

Az ECMWF a világ vezető előrejelző központja, melynek előrejelzéseit nagyteljesítményű szuperszámítógépeken készíti. Az ECMWF 2011-2020 időszakra szóló Stratégiai Tervével összhangban az ECMWF előrejelzéseinek további javítása érdekében új nagyteljesítményű szuperszámítógép 2014-beli installálására vonatkozó szerződés született a Cray UK Ltd és az ECMWF között.

2013. június 20-án hazánk időjárást anticiklon határozta meg, melynek hatásaként a délelőtt folyamán a Kárpát-medence felett felhőzet csak néhol volt jelen. A MetOp-A kvázi-poláris műhold képén szépen látható a felszín. Kék színnel rajzolódnak ki a folyók, tavak, s a tenger, zölddel a növényzet, barna szín pedig a csupasz talajt jelenti. A felhők fehér, kékes-fehér színűek.

2013. június 18-19-én a műholdfelvételeken is jól követhető zivatarcellák alakultak ki Európa több pontja felett. Az Európa térségét mutató képek a EUMETSAT legújabb műholdjától, a Meteosat-10-től származnak, amely 36.000 km-es magasságban, geostacionárius pályán kering. A képeken a talaj barna, a növényzet zöld, a vízfelhők fehéres, míg a jégfelhők ciánkék színben jelennek meg.

A mai planktonok az első jég megjelenésével egy időben jelentek meg és kezdtek szaporodni. Az akkor kialakult folyamatok még ma is aktívak, s hatnak a globális táplálékláncra. A Science folyóirat hasábjain megjelent felfedezés alapját a különböző mélységekből vett őskori üledékminták vizsgálata képezte.

A klímaváltozás több áradást okozhat a jövőben, állítja tudósok egy csapata, akik nem kevesebb, mint, 11 különböző klímamodellt futtattak az előttünk álló évtizedek tanulmányozására.

Elkészült az EUMETSAT májusi időjárási kisfilmje. Az Európa térségét mutató képek a EUMETSAT legújabb műholdjától, a Meteosat-10-től származnak, amely 36.000 km-es magasságban, geostacionárius pályán kering. A képeken a talaj barna, a növényzet zöld, a vízfelhők fehéres, míg a havas területek és a jégfelhők ciánkék színben jelennek meg.

Nagy-Britannia partjainál akár egy méteres is lehet a klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés, állítja egy új tanulmány. Az írás szerint a gleccserek és jégtáblák olvadása árvizeket okozhat Londonban és más parti településeken is.

A mért légköri CO₂ koncentráció meghaladta a szimbolikus 400 ppm küszöböt a Meteorológiai Világszervezet globális légkörfigyelő hálózatának (Global Atmosphere Watch, GAW) néhány állomásán. Ez mintegy segélykiáltásként értelmezhető: folyamatosan emelkedik az üvegházgáz koncentrációjának szintje. A klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxid főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és egyéb emberi tevékenységből származik. A gáz évezredekig a légkörben marad, csapdába ejtve a hőt, s ezzel a bolygó további melegedését okozva. A földi életre ezáltal minden szempontból jelentős hatással bír.