A csapadékos évkezdet után a március szárazan telt. Országos átlagban 22,5 mm hullott, mely a sokéves érték 66%-a. A legszárazabb márciusok közt a 41. helyre került az éghajlati rangsorban. Hazánk legnagyobb részén 25 mm alatt maradt a havi összeg. Ennél nagyobb mennyiségeket a Dunántúlon, a Duna-Tisza közének déli részén és az Északi-középhegységben (Visegrádi-hegység, Mátra, Bükk, Börzsöny) regisztráltunk. A legszárazabb területek a keleti és északkeleti határ mentén találhatóak, továbbá a Velencei-tó és Budapest közt, illetve Szombathely és Szentgotthárd térségében. Ezeken a tájakon a 10 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. A legkisebb havi csapadékösszeget Gárdony Agárd állomáson mértük (3,6 mm), míg a legnagyobbat Bakonybélen (115,1 mm). A Bakonyban, a Mecsekben és a déli határ mentén többfelé is 50-60 mm-nél több csapadék hullott. A napi legnagyobb csapadékmennyiség (44,4 mm) Gyenesdiáson jelentkezett, március 26-án, zápor és eső formájában.

Az anomáliatérképen jól látható, hogy kevés olyan táj volt márciusban, ahol elérte – vagy meghaladta – a havi összeg a sokéves átlagot. Ezek az átlagosnál csapadékosabb térségek a Bakonyban, a Bükkben, a Mecsekben és a déli határ mentén helyezkednek el. Itt jellemzően a megszokott érték 100-150%-a érkezett, de helyenként 180-190% is feltűnik. A havi legnagyobb összeget adó állomáson (Bakonybél) pedig a sokéves érték több, mint kétszeresét (217%) mértük. A legszárazabb országrészekben (a Velencei-tó és Budapest térsége, a nyugati, illetve Záhonytól Lőkösházáig a keleti határ mentén) az 1991-2020-as átlag alig 40%-a hullott márciusban. Ezen belül a legnagyobb hiány a Felső-Tisza-vidéken és Szentgotthárd környezetében alakult ki, ahol a normál 10-30%-át figyelhettük meg.