A 2026-os nyár napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit a 9. ábrán mutatjuk be. Ezen megfigyelhető, hogy az évszak 92 napjából 73 napon a normálnál magasabbak voltak a napi átlaghőmérsékletek. Csak kettő hosszabb – 6 napos – hűvös időszak volt az évszakban: június 11-16. és július 20-25. közt. A 73 átlagnál melegebb nap alatt több hosszú hőhullámot éltünk át. Az első június 20-tól július elsejéig 12 napon át tartott és ekkor adódott az évszak legmagasabb középhőmérsékletű napja is: június 29-én 30,2 °C-ot mértünk, mely több, mint 9 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásosat. A második hőhullám július 30. és augusztus 7. között 9 napig tartott és a júniusinál is intenzívebb volt. Ebben a 9 napban 4 napon át (augusztus 3-6.) érte el – vagy haladta meg – a napi középhőmérséklet a 29 °C-ot.

Lehűlést hozott a június 9-én este nyugat felől érkező hidegfront. A front mögött beáramló hideg levegő hatására jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Június 11. lett a nyár leghűvösebb napja, mindössze 16,6 °C-os középhőmérséklettel, mely közel négy fokkal marad el az átlagtól. Az ezután meginduló felmelegedést 14-én egy újabb hidegfront érkezése állította meg. Június 17-től erősödött a nappali felmelegedés, egyre inkább anticiklonális hatások érvényesültek a Kárpát-medencében, majd 20-tól beköszöntött a kánikula, a hónap végéig zavartalan napsütésben volt részünk. A hőség egyre fokozódott, 25-től kezdődően egy héten át legalább 6 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál, 28-tól pedig már 40 °C felett alakultak a hőmérséklet csúcsértékei. A hőség tetőpontján, 30-án az abszolút maximumhőmérsékleti rekord is megdőlt. Július elsején délután egy hidegfront érte el térségünket, a hőmérséklet másodikától csökkenni kezdett. A hetedikei átmeneti felmelegedés után ismét csökkent a középhőmérséklet, mivel éjszaka egy hidegfront vonult át felettünk. 9-én hajnalban új országos legalacsonyabb napi minimumhőmérséklet rekord született Szikszó Vízmű állomásunkon. Ezután erősödött a nappali felmelegedés, egészen 19-ig. Az ekkor érkező hidegfront mögött visszaesett a hőmérséklet, majd 23-án egy újabb hidegfront haladt át, így 20-25. között a normál alatt maradtak a napi átlagok. 25-től ismét felmelegedés kezdődött, majd a 28-i átmeneti hőmérséklet-csökkenés után visszatért a hőség. Ez augusztus első napjaiban folytatódott – sőt még fokozódott is, a csúcsértékek rendre 40 °C fölött alakultak. 6-án tetőzött a forróság, melyet a hetedikén érkező hidegfront mérsékelt. Ezt követően pár napig hűvösebb levegő alakította időjárásunkat, majd ismét fokozódott a nappali felmelegedés. A 11-én átvonuló hidegfront is csak átmeneti enyhülést hozott. Újabb felmelegedés után a 17-én áthaladó hidegfront mögött jelentősen felfrissült a levegő, de 20-tól ismét egyre melegebb légtömegek érkeztek a Kárpát-medence fölé, erőteljes melegedést okozva. A következő naptól egy hidegfront mögött hűvösebb légtömeg érkezett, a kánikula megszűnt. 23-tól megint egyre emelkedtek a napi középhőmérsékletek, az évszak utolsó napjaira már újra 4-6 fokkal melegebb volt az ilyenkor megszokottnál.

A 10. ábrán bemutatott országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegek alapján látható, hogy mindössze júniusban volt olyan időszak, amikor a sokéves átlagot meghaladta a lehullott csapadék. A másik két hónap csapadéka végig elmaradt az 1991-2020-as normáltól.

Június első napjaiban többször volt csapadékhullás. Elsején a déli, délnyugati országrészt kiterjedt, tartós eső jellemezte, míg keleten záporok, zivatarok alakultak ki. A csapadék mennyisége a dunántúli tájakon 5-10 mm közt alakult, viszont a zivatarokat lokálisan felhőszakadások kísérték, ilyen helyeken 15-30 mm is összegyűlt, Tornyospálcán 48 mm-t mértünk. Másodikán nyugodt, napos idő volt, majd harmadikán egy hidegfront érte el térségünket. Ekkor ismét sokfelé fordult elő eső, zápor, zivatar. A legnagyobb mennyiségeket ezen a napon délnyugaton rögzítettük – Letenyén 48, míg Becsehelyen 52 mm-t, hazánk többi részén 15 mm alatt maradt a napi összeg. Ötödikén egy újabb hidegfront alakította időjárásunkat, mely főként a déli határ mentén okozott csapadékhullást. A mennyisége többnyire 5 mm alatt maradt, de Sellyén 20, Siklóson 28 mm hullott. 9-én nyugaton többfelé eső, zápor, helyenként zivatar alakult ki, általában csapadéknyom és 13 mm közti mennyiségeket regisztráltunk, de Kerkafalván 24 mm esett. 10-én már országszerte volt csapadékhullás, átlagban 11 mm érkezett, ebből délnyugaton a legtöbb. Zivatarok környezetében többfelé erős, viharos széllökések előfordultak, délnyugaton az intenzív cellákat aprószemű jég kísérte. 14-én egy újabb hidegfront érkezése miatt többfelé esett, délután sorra pattantak ki zivatarok, délen és délnyugaton szupercellás zivatarok. Az északi és északkeleti országrész száraz maradt ezen a napon, viszont jelentős mennyiségeket mértünk délen, délnyugaton (pl. Barcson 45 mm-t). A hónap hátralevő részében már kevés csapadék érkezett, bár a hőhullám kezdeti napjain még nagy számban fordultak elő záporok, zivatarok (21-én Miskolc Szentlélek állomáson 68 mm-t mértünk, 22-én pedig helyenként jégesőt figyeltünk meg, Jakabszállásról pedig 37 mm-t jelentett észlelőnk). Az ezt követő hét nap szárazon telt, és a hónap utolsó napján voltak ismét záporok, zivatarok, jellemzően 10 mm alatti összeggel, de Baskón 19 mm-t regisztráltunk.

Július elsején az érkező hidegfront hatására sokfelé záporok, zivatarok fordultak elő, utóbbiakat többfelé felhőszakadás kísérte. Ez volt a hónap legcsapadékosabb napja, országos átlagban 6 mm érkezett. Viszont hazánk középső tájai szárazok maradtak, a nagyobb mennyiségeket (30 mm felett) pedig a nyugati határ mentén és Napkoron mértük. Másodikán már főként csak a Dunától keletre (Szeged-Szécsény sávban) alakult ki zápor, zivatar; Apcon 31 mm-t regisztráltunk. Harmadikán egy újabb, gyengébb hidegfront érkezett, csapadék mindössze 1-2 helyen hullott. Majd hetedikén, ahogy egy hidegfront vonult át felettünk, elszórtan záporok, zivatarokat fordultak elő kis mennyiségű csapadékkal, de Iregszemcséről észlelőnk 21 mm-t jelentett. Ezután 16-ig csak elszórtan érkezett csapadék, jellemzően záporokból. 17-én viszont már rendszerbe szerveződtek a zivatarok; északon, északkeleten volt főként csapadékhullás, a főváros térségében felhőszakadás is. Ekkor rövid idő alatt hullott le Budapest Lágymányos állomásunkon 35 mm, Gödön pedig 46 mm. 19-én az érkező hidegfront előterében, majd másnap mögötte is záporok, zivatarok pattantak ki.

Augusztus első fele szinte teljesen száraz volt, mindössze hetedikén – az érkező hidegfront miatt – esett. Számottevő csapadék csak lokálisan érkezett – pl. Jászapátiban 31, Szin állomáson pedig 55,4 mm-t mértünk ezen a napon –, a jellemző mennyiség az országban 10 mm alatt maradt. Ezt követően a 17-én áthaladó hidegfront hozta el a várva várt csapadékot. Szinte az összes állomásunkon regisztráltunk kisebb-nagyobb mennyiséget, a legtöbb az északkeleti országrészben hullott (pl. Sárospatakon 31 mm). 18-án már kevesebbet mértünk (többnyire 8 mm alatt), de az ország középső területei szárazon maradtak. 20-án csupán nyugaton és északnyugaton alakultak ki záporok, zivatarok, lokálisan nagyobb mennyiségek is hullottak (Ásványrárón 22 mm). 21-én a Pécs-Budapest sávtól nyugatra figyelhettünk meg csapadékot, jellemzően 10 mm-nél kevesebbet, de Babócsán 20 mm esett. 25-én nyugaton gyenge eső, zápor előfordult, de jelentős mennyiség most sem érkezett. Az ezt követő napokban csapadék inkább csak lokálisan fordult elő (pl. 29-én Murakeresztúron 17 mm). Az évszak utolsó napján viszont északnyugat felől hidegfront hozott csapadékot. Záporok, zivatarok alakultak ki sokfelé, de néhol viharos szél kíséretében heves zivatart is megfigyeltek. Az Északi-középhegység egyes részeit kivéve mindenhol esett több-kevesebb, Dévaványán 27 mm gyűlt össze rövid idő alatt.